Mert jó érzés...

Kedves Olvasó!

Tegnap az esti órákban , miután lefektettem kis Manóm nem jött álom a szememre....

Leültem hát a gép elé, gondoltam nézelődök kicsit, hisz ritkán van alkalmam csak úgy, mindenféle cél nélkül, lazítás képpen szörfölgetni a neten. :)

Bevallom már nem szeretek híreket nézegetni itt is, túl sok frusztráló dolog ér minket nap mint nap így is, kikapcsolódni vágytam ... de nem filmnézéssel ... és mivel imádom a természetet,de mostanában nem volt alkalmam kimozdulni túrázni egy jó nagyot ( viszont ez hamarosan visszatér az életünkbe...csak napok kérdése) így ilyenkor legalább a képekben szeretek gyönyörködni. :)

Most is találtam néhány gyöngyszemet, ami rám hihetetlenül megnyugtató hatással van még így is ... Pedig ez korántsem fogható ahhoz az érzéshez mikor leülsz az kellemesen nyirkos, puha fűbe, mintha egy nyári hajnali korai óráiban a kerti szaletli párnázott padja hívogatva csábítana pedig még ott van az este nyirkos nyoma a párnán, mégis maga a felüdülés, a meghittség.

Eszembe juttatja a levegő tisztaságát, ami után úgy áhítozik ilyenkor a tüdő, a nap gyengéd meleg sugarait a bőrön ... Nézegettem a képeket és nyugalom járt át, amit szerettem volna megosztani veletek.

Így arra kérlek, ha most olvasod ezt a posztot, kicsit kapcsolj ki , kattints a képekre és hagyd, hogy téged is átjárjon a nyugalom érzése, jusson eszedbe az érzés amikor a természet összekapcsolódik az emberrel és nem csak a testet de a lelket is táplálja.

Ezzel szeretnék neked/ nektek kedves Olvasó szép napot kívánni és becsempészni egy kis megnyugvást rohanó világunkban.

Legyen csodás napotok! :)